Az óraipar több száz éves történelme számtalan érdekességet tartogat, ezek közül pedig időnként csemegézünk is a blogon. Mostani írásunk is erről szól, ebben a cikkben 10 érdekességet olvashatsz el a karórák izgalmas történelméből:
1. Eredetileg nem is svájci a Rolex
Bár a Rolexre svájci óragyártóként tekintünk, a cég karrierje valójában Londonban kezdődött. 1905-ben ugyanis itt alapította meg a bajor bevándorló, Hans Wilsdorf és sógora, Alfred Davis. Elsőként Svájcból szerezték be az óráik mechanikáját, majd 3 évvel később, 1908-ban megnyitották svájci irodájukat is. A cég átköltözésére további 11 évet kellett várni, hiszen 1919-től került át a Rolex székhelye Genfbe.
2. Ne temessük a mechanikus karórákat
Sokan temetik a hagyományos óraipart, mondván, a mechanikus órák ideje lejárt és a jövőben kizárólag az okosóráknak terem babér. Nos, a valóság ezzel szemben az, hogy évente átlagosan 1 milliárd óra talál gazdára, amiknek a 77%-a mechanikus. Ez pedig jó válasz a kétkedőknek: a mechanikus óra él és élni fog!
3. Már 220 éve is tudtak érdekes mutatókat tervezni
Nem mindennapi mutatóinak köszönheti hírnevét William Anthony “The Pearl Star” nevű órája. Az 1794-ben megjelent zsebóra ugyanis a világ első, “nyújtózkodó” mutatóval felszerelt példánya. Ovális formája miatt ugyanis speciális mutatók beépítésére volt szükség, William Anthony órásmester ezért flexibilis karral oldotta meg a feladatot. Ezért például a 12:30-kor mindkét mutató teljesen kinyújtott állapotban van, míg 9:15-kor teljesen összehúzódva mutatják, hogy mennyi az idő.
4. Ez az óra jutott el először a Mount Everestre
A legendás hegymászó, Sir Edmund Hillary volt az első, aki eljutott a Mount Everest csúcsára. Az 1953-as Himalája expedíció során Hillary csuklóján pedig nem más, mint egy Rolex Oyster Perpetual volt. Az 1950-ben készült óra persze nem véletlen került a hegymászó csuklójára, hiszen az expedíciót a Rolex támogatta. Érdekesség, hogy az óra végül nem lett Hillary-é, azt a Rolex ugyanis visszakérte, hogy a szakembereik megbizonyosodjanak arról, hogyan viseli el a karóra az ilyesfajta igénybevételt. Jelentjük, jól bírta :)
5. Több, mint 56 ezer ember
Exkluzív, több akár több millió forintos óradarabjairól ismert a svájci óraipar, ez pedig sok ember számára jelent biztos megélhetést. Napjainkban ugyanis az ismert óragyártóknak köszönhetően több, mint 56 ezer, magasan képzett szakember dolgozik a svájci manufaktúrákban.
6. Van olyan óra, ami még az atomóránál is pontosabb
A Cesium 133-as karóra a világ legpontosabb karórája. Mindez olyannyira igaz, hogy ezek az eszközök még az atomóráknál is precízebben mutatják az időt Hogy hogyan? Nos, úgy, hogy amellett, hogy az óra tartalmazza az atomóráknál is használt cézium-133 atomot, ráadásul még az Egyesült Államok kormányzata által sugárzott, a pontos idő adatait tartalmazó rádióhullámokat is veszik. Az eredmény? Az óra 1000 évenként legfeljebb 1 másodpercet tévedhet!
7. 1954-ben ismertük meg a küklopsz-szemet
Bár a név furcsán hangzik, szinte biztosan te is találkoztál már a küklopsz-szemmel. Nem, most nem a sci-fi filmek sajátos szereplőjének látószervéről beszélünk, hanem arról az apró nagyítóüvegről, amely láthatóvá tette a naptárablakban mutatott dátumot. Nos, ezt az, a nagyító lencsének is nevezett újítást 1954-ben, a Rolex mutatta be és a DateJust karóráján jelent meg.
8. Már több, mint 150 éve létezik két időzónás, hordozható óra
Manapság ugyan már egyáltalán nem számít meglepőnek, ha egy karóra egyszerre két időzónát is mutat, azért ez nem volt mindig így. 1853-ban például óriási világszenzációnak számított a Tissot újítása, a svájci óragyártó mutatta be ugyanis elsőként a két időzónás zsebóráját.
9. Elsőként egy Olimpián debütált a kvarcóra
Ugyan az olimpiákat általában a svájci óragyártókkal azonosítjuk, az 1964-es tokiói játékokon a Seiko technológiái kapták a főszerepet. Nem meglepő, hogy ezen az olimpián találkozhattunk elsőként az elektronikus, automatizált időzítő rendszerrel. Ennek a rendszernek többek között időzítővel ellátott startpisztoly, illetve a célvonalnál lévő kamera-rendszer is a része volt. Nekünk azonban ennél most fontosabb az, hogy a Seiko itt használta először a kvarcórát. A Seiko Chrystal Chronometer egy asztali stopper volt, amelyeket a versenyek során vettek igénybe az egyes szakaszok, illetve a teljes verseny idejének mérésére.
10. Ennek nem örülnek az óragyártók
Sajnos hiába minden, a hamisított órák piaca így is virágzik. Különösen keresettek az olyan replikák, amelyek valamilyen, neves svájci óragyártó márkáját tartalmazzák. Egyes piacokon olyannyira kapkodnak ezekért az órákért, hogy egy évben átlagosan 40 millió darab talál gazdára, ezzel is megkárosítva az óragyártókat.
Másról olvasnál?
A legjobb női karórák 50 ezer alatt karácsonyra
5 férfi karóra 50 ezer alatt, mint jó karácsonyi ajándék
Tetszett a cikk? Lájkolj minket Facebookon!
Ne maradj le akcióinkról! Értesülj első kézből az új ajánlatainkról és spórolj több tízezer forintot! Iratkozz fel hírlevelünkre!
